Az LDL az ún. „rossz koleszterin”, melynek alapvető szerepe van a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Mi is a koleszterin?

A koleszterin egy zsírféleség, mely a szervezet különböző sejtjeiben normálisan is előfordul. A zsírsavlánc végén egy szterán váz van. A sejtmembránok felépítésében meghatározó szerepet játszik, így minden sejtben jelen van. A molekula lapos korong alakú. Kórós esetben kerül a véredények falába (érelmeszesedés) és pl. már 1769-ben az epekövekben is kimutatták (koleszterin kövek).

Probléma akkor keletkezik, ha felhalmozódik a vérben, és a felesleg lerakódik az érfalban, mely érelmeszesedéshez, többek között szívkoszorúér-elmeszedéshez, ez pedig infarktushoz vezethet. Ilyenkor a koszorúér a koleszterin felhalmozódás és egy társuló véralvadék következtében elzáródik, s az ér által ellátott szívizom terület elhal.

Honnan kerülhet koleszterin a vérkeringésbe?

A vér koleszterin szintje két fő forrásból származik. Részben a táplálkozásból, elsősorban állati eredetű zsírok fokozott fogyasztásából, másrészt a koleszterin belső, májban történő fokozott termelődéséből, mely gyakran öröklötten fordul elő.

Ez a két fő koleszterin forrás – bélrendszerből történő felszívódás és a máj által történő termelés – azonos jelentőségű és közel azonos mennyiségű. Ha csupán az egyik forrást gátoljuk, a másikból még jelentős mennyiségű koleszterin juthat a keringésbe. Más kutatások szerint az arányuk 70% máj, 30% táplálék. Normálisan a táplálékkal bevitt felesleges koleszterin a májban a koleszterin szintézisét gátolja, de ez a mechanizmus sok esetben nem működik tökéletesen.

Ezért, amennyiben súlyos szív és érrendszeri betegség mellett magasabb a koleszterinszint, célszerű mindkét fő forrást egyszerre gátolni.

A nemzetközi vizsgálatok alapján a 4,5 mmol/l koleszterinszint alatt jóval kisebb az esélye az infarktus előfordulásának. Akinek korábbi szívinfarktusa mellett cukorbetegsége van, az ajánlott koleszterinszint 3,5 mmol/l.

Azt tehát tudjuk, hogy a magas LDL (low-density lipoprotein) koleszterin kifejezetten káros szervezetünkre, de vajon ártalmas lehet-e a túlzottan alacsony LDL szint?

A JAAC (Journal of the American College of Cardiology), azaz az amerikai kardiológusok szaklapjában megjelent tanulmányban 4162 ember bevonásával vizsgálták az alacsony LDL koleszterinszint esetleges káros hatásait, azonban arra az eredményre jutottak, hogy a korábban ideálisnak mondott LDL szint alatti érték sem növeli meg a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikóját.

(Forrás: Can Low-Density Lipoprotein Be Too Low? The Safety and Efficacy of Achieving Very Low Low-Density Lipoprotein With Intensive Statin Therapy )

A National Heart, Lung and Blood Institute legfrissebb ajánlásában a magas rizikófaktorú betegek (szív-, és érrendszeri események vonatkozásában) koleszterin szintjét 1,8 mmol/l alatti értékben határozza meg a kockázat csökkentése érdekében.

Azok a kutatók és szervezetek is, akik korábban érveltek a túlságosan alacsony LDL szint ellen, beismerik, hogy a leglátványosabb és legértékesebb terápia a szív-, és érrendszeri betegségek rizikójának csökkentésére az LDL koleszterinszint legalább 30-40%-os csökkentése. Hozzáteszik azt is, hogy kedvezőtlen hatást csak 0,64 mmol/l alatti LDL koleszterinszint alatt tapasztaltak ez idáig, de ezt az értéket a magas rizikójú betegeknél statinokkal elérni csak rendkívül ritkán lehet.

Bios Life Slim - Bios Life Slim

http://biosslim.hu/uploads/slim_product.jpg



http://www.drtihanyi.hu/uploads/om369.jpg

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!