• Zöld medicina

• Gombák a daganatos betegségekben

• 2008.12.04 - 18:36

Az antibiotikum termelő gombák léte a penicillin felfedezése óta senki számára nem meglepő.

A talajban élő baktériumok és gombák egymással is ádáz küzdelmet folytatnak a túlélésért, és ha valamelyiknek sikerül egy olyan anyagot szintetizálni, ami a konkurencia szaporodását, táplálkozását gátolja, előnybe kerülhet.

Persze a kérdés nem ilyen egyszerű, mivel a talaj mikroorganizmusainak a 90%-a nem termel antibiotikus hatású vegyületeket. Emberi felhasználás szempontjából az arányok még rosszabbak. Négyszázezer mikroba tenyészet tíz éven át történő vizsgálata mindössze 3 db hasznos antibiotikumot eredményezett.

Természetesen vannak olyan antibiotikumok, amik gátolják a tumor sejtek osztódását, de ezek igen toxikusak és a terápiában nem váltak be.

Van azonban néhány gomba a 15000 féle, nagy gombafaj között, melynek tumor ellenes hatást tulajdonítanak. A Téli fülőkét a Távol Keleten évek óta rákellenes hatása miatt, külön termesztik. Ehető gomba, de csak a kalapja.



A Pecsétviaszgomba (Ganoderma Lucidum) nem tartozik az ehető gombák közé, mert keserű, de gyógyteáját évszázadok óta fogyasztják. Magas a germánium tartalma, sok triterpén molekulát tartalmaz, ezek együttesen eredményezik a daganat ellenes hatást (Hunza Barack 4X1 kapszula). Az Óriás pöfeteg calvacin tartalma lehet a felelős a tumor ellenes hatásért, míg a Távol Keleten őshonos Shii-take lentinán tartalma szintén hatásos lehet ebben a vonatkozásban.

A Téli laskagombáról is tumor ellenes hatást feltételeznek.

Ha a zöld növényekhez viszonyítjuk, akkor ez igen szerény, annál is inkább, mivel előbbiekből már számos a gyógyászatban használatos, hatásos, anti-tumor hatású vegyületet izoláltak. Csak a teljesség igénye nélkül: Colchicin, Vincristin, Vinblastin, Irinotecanok,Taxánok, Podophyllum származékok, míg a nagy gombákból egyetlen készítményt törzskönyveztek Japánban a rosszindulatú májdaganatok gyógyítására, a Krestin-t, amit a Lepketapló gombából állítanak elő.

Mivel az autotróf szevezetek (döntően fotoszintetizálók) naponta kétszáz milliárd tonna szerves anyagot szintetizálnak, és a heterotróf szervezetek (döntően gombák és baktériumok) ugyan annyit le is bontanak, nincs semmi okunk arra a feltételezésre, hogy a mérlegnek ebben a serpenyőjében ne lenne annyi hasznos vegyület, mint amennyi a zöld növényekben van. Csak eddig kevesebb figyelmet fordítottunk rájuk.

Webáruház: http://bolthely.hu/drtihanyi/